M�v�szet

A k�szobr�szat ter�n -- eg�sz Indon�zi�t tekintve -- a hinduizmus �s buddhizmus k�farag�i alkott�k a legmaradand�bb eml�keket, csak�gy mint a fafarag�sok eset�ben. A gyakran dr�gak�vekkel d�sz�tett �s misztikus er�vel felruh�zott, hull�mos peng�j� t�r�k, a j�vai eredet� kriszek (keris) is fontos szerepet t�ltenek be az indon�z kult�r�ban. A krisz r�szeit -- a markolatot, a peng�t, a h�velyt �s a h�velybor�t�st -- hajdan k�l�n mesteremberek k�sz�tett�k. Balin ez �vsz�zadok �ta a Pande-kl�n kiv�lts�ga.

Indon�zi�ban �vsz�zadok �ta ismerik a batikol�st, J�va �s Bali legr�gebbi tradicion�lis m�v�szeteinek egyik�t, amelyet ak�r �tmenetnek is tekinthet�nk a k�zm�vess�g �s a fest�szet k�z�tt. A batik a textilfest�s egy speci�lis form�ja, ahol a mot�vum a viaszos rezerv�l�si vagy negat�v fest�si elj�r�s sor�n sz�letik meg. A XX. sz�zadi indon�z fest�szet legkedveltebb alkot�sai a k�l�nb�z� k�pt�rakban, gal�ri�kban �s m�zeumokban fellelhet� balin�z tusrajzok, akvarellek �s olajfestm�nyek, melyek h�rom nagy m�v�szeti kateg�ri�ja: az �si klasszikus iskola, a vir�gkort elhoz� modern iskola, valamint a fiatal m�v�szek iskol�ja.

A mozg�sm�v�szetekr�l sem szabad megfeledkezn�nk, hiszen a balin�z t�ncok a turist�k �r�k kedvencei. A kecses mozdulatok �s kifejez� tekintetek m�r gyerekkorban beiv�dnak akicsikbe, akik a t�ncm�v�szet apr� titkait k�l�nb�z� t�ncst�di�kban (sanggar) igyekeznek ellesni a mesterekt�l �s h�res t�ncosn�kt�l. A t�ncel�ad�sok k�t legn�pszer�bb darabja a Barong-Rangda (a j� �s a rossz k�zdelm�r�l sz�l), vagy kriszt�nc, valamint a sanghjang nev� transzt�ncb�l kialakult kecak (a k�rus �ltal k�rbevett �s transzba esett m�dium az istenekkel vagy az �s�kkel l�tes�t kapcsolatot). A fentiek mellett leggyakrabban m�g a legong (a n�iess�g �s kecsess�g t�nca "isteni nimf�kkal" a f�szerepben), a baris (a gy�zedelmes balin�z harcost dics��ti) �s a topeng (�si t�ncdr�ma) l�that� a balin�z porondokon.

�p�t�szet

Bali sziget�n a kelet-j�vai hindu templom�p�t�szet �s a polin�ziai �p�t�szet kever�k�nek egy saj�tos v�ltozata alakult ki. A pavilon�p�t�szet itt is meghat�roz� a szent�lyek kik�pz�s�n�l, a k�falakkal k�r�lvett templomudvarokat pedig a kett�has�tott kapuk, illetve a fah�nccsal fedett, emeletes tornyok, a meruk teszik egyediv�. �ltal�ban a falu f��tjainak keresztez�d�s�n�l, a falutemplom k�zel�ben �ll m�g egy fontos pavilon, a 12 oszlopos bal� gede, a k�z�ss�gi esem�nyek k�zpontja, de itt ter�l el a m�sik fontos "szoci�lis gy�jt�hely", a piac (pasar) is. A nagyobb falvakban �s v�rosokban az uralkod�i kasztba tartoz�, vezet� ksatrija csal�d palot�j�t, a szint�n pavilonokb�l �ll� purit is megtal�ljuk a k�zpontban.

Nyelv

A legelterjedtebben haszn�lt nyelv a balin�z �s az indon�z, �s mint a legt�bb indon�z ember, a szigetlak�k nagyobb r�sze k�t vagy h�rom nyelvet is besz�l. L�tezik n�h�ny helyi balin�z nyelv is, de a legt�bb helybeli a modern balin�zt besz�li. R�gebben a kasztrendszer �s a t�rzsi hovatartoz�s hat�rozta meg, hogy ki melyik balin�z nyelvet haszn�lta, de ez a hagyom�ny elt�n�ben van.

A komoly idegenforgalom k�vetkezt�ben az angol nyelv ismerete elterjedt.