A balinzek vallsa a hindu hitvilgnak egy olyan egyedi ga, amit csak ezen a kicsiny szigeten s szk krzetben gyakorolnak hvi. Balin a kb. 3 millis lakossg 95 szzalka mondja magt hindunak. A valls 5 alappillren nyugszik: hit a mindenhat Isten (Brahman vagy Sanghyang Widhi Wasa) s a llek (atma) ltezsben, a cselekedetek s kvetkezmnyeik sszefggsben (karma phala), az jjszletsben (samsara) valamint a llek vgs megszabadulsban (moksa).

A valls legfontosabb eleme a buddhizmus mahjna jegyeit is magba olvaszt sivaizmus, amely a hindufistenek kzl Siva alakjtdombortja ki, de nem sokkal marad el a Visnut jelkpez szent vz, a tirtha fontossga sem. A dualizmus, mint az egymst kiegszt ellenttek eszmerendszere, a valls msik lnyeges alkotja. A szertartsok sorn a dualizmus filozfijnak rszeknt jelenik meg pldul a szenteltvz mellett a tz (fstl kpben), vagy a fekete-fehr kocks textilanyag, a poleng. A balinz hindu valls utols, m nem kevsb lnyeges rsze az animizmus, a szellemekbe vetett hit.

Az egyik legfontosabb szably Balin, hogy a templomokba csak megfelel ltzkben lphetnk be. Ez minimum egy hossz szoknyt illetve nadrgot jelent, amit helyettesthetnk egy vkonyabb szaronggal is, m bizonyos helyeken a derkslat is megkvetelik -- ez tbbnyire helyben brelhet. Az asszonyoknak s a pubertskorba lpett lnyoknak Balin tilos a templom terletre lpnik havi ciklusuk alatt, ennek megszegst ugyanis csak nagyon drga tisztt szertartsok rvn tudja jvtenni a falu kzssge. Msok fejnek megrintse Balin is tabunak szmt. A szertartsokon arra is figyelnnk kell, hogy a fejnk lehetleg alacsonyabban legyen, mint a falu regjei. Ha tnyjtunk vagy elfogadunk valamit, hasznljuk a jobb keznket. A jobb kzzel trtn kzfogs egybknt itt is elfogadott, st a frfiak s nk kztt benssgesebb dvzlsi forma nem is szoksos.

|