Hrom vtizede a bali gazdasg jrszt mezgazdasgra alapult, az utbbi idben azonban az idegenforgalom vlt a meghatrozv, s ennek eredmnyekppen Bali ma Indonzia egyik legfejlettebb tartomnya. A gazdasg azonban komoly krokat szenvedett el a 2002-es s 2005-s terrortmadsok eredmnyeknt. 2009 els flvben mintegy 1.1 milli turista rkezett a szigetre.
Habr az eredmnyeket tekintve az idegenforgalom a legjelentsebb iparg, mg mindig a mezgazdasgban s ezen bell a rizstermesztsben dolgozik a legtbb ember. Kisebb mennyisgben termelnek gymlcst, zldsgeket s ms haszonnvnyeket. A lakossg egy rsze halszattal foglalkozik. Bali hres tovbb a mvszeirl, akik batikot, ruhkat, fa-, s kfaragsokat s ezstkszereket ksztenek.
Br a sziget szaki, kzps s keleti rszn is ltezik turizmus, az idegenforgalom dnten a sziget dli rszre sszpontosul. A f idegenforgalmi kzpontok Kuta vrosa (a strandjaival), Sanur, Jimbaran, Seminyak s a most fejldsnek indult Nusa Dua. A Ngurah Rai nemzetkzi repltr Jimbaran kzelben tallhat, a sziget legdlebbi rszt a sziget f rszvel sszekt fldszoroson.
Szintn nvekv fontossg bevteli forrs a konferenciaturizmus, mely klnsen a 2002-es terrorista tmadsok utn indult fejldsnek, nyilvnvalan azzal a cllal, hogy Bali visszaes idegenforgalmt s megtpzott imidzst helyrelltsa.

|