Bali f�ldrajza, domborzata
Bali f�ldrajza nagyon v�ltozatos, ami a hegyek �s a homokos strandok egy�ttes�b�l fakad. A sziget vulkanikusan akt�v, aminek k�sz�nhet�en f�ldjei nagyon term�kenyek, d�li �s �szaki hegyeinek k�zponti r�sze nagyon fontos mez�gazdas�gi ter�let. A d�li r�gi�k ter�leteit sz�les, lank�s hegyoldalak jellemzik legink�bb, ezzel ellent�tben az �szaki parti s�v sokkal keskenyebb, itt a hegyek hirtelen emelkednek a magasba.

Bali legmagasabb pontja a 3142 m magas Gunung Agung nev� akt�v vulk�n, ami utolj�ra 1963-ban t�rt ki. A sziget m�sik -szint�n akt�v- vulk�nja a Gunung Batur, amely 1717 m magas. A d�li r�szen egy s�ks�g helyezkedik el, amit az ott tal�lhat� sek�ly foly�k �rad�sai alkalm�val �nt�znek.
Balit korallz�tonyok veszik k�r�l, �s egyar�nt jelen vannak a feh�r �s fekete homokos strandok.

Bali elhelyezked�se
Az Indon�z K�zt�rsas�g a Mal�j - f�lsziget �s Ausztr�lia k�z�tt elter�l� szigetvil�g nagyobbik r�sze, amin bel�l megtal�ljuk Bali sziget�t is. Bali elhelyezked�se az Indon�z - szigetcsoport k�zep�n, J�va �s Lombok-sziget k�z�tt, alig 8 fokkal az Egyenl�t�t�l d�lre tal�lhat�.

Bali ter�lete
Bali ter�lete 5630 km2, megk�zel�t�leg 140 km hossz� �s 80 km sz�les.

Bali id�z�n�ja, id�eltol�d�s
Bali id�z�n�ja GMT+8, ennek k�sz�nhet�en, Magyarorsz�ghoz k�pest a ny�ri id�sz�m�t�s szerint 6, a t�li id�sz�m�t�s szerint 7 �ra az id�eltol�d�s Bali sziget�n.

Bali �ghajlata
Bali �ghajlata tr�pusi, ez�rt az �ves �tlagh�m�rs�klet 30oC k�r�l mozog, napk�zben 33oC, �jszaka 20oC k�r�l alakul a h�m�rs�klet. A leveg� �tlagos p�ratartalma 85%. Az �ghajlat saj�toss�ga a sz�raz �s es�s �vszakok v�ltakoz�sa. A sz�raz �vszak �prilist�l szeptemberig tart, az es�s pedig okt�bert�l m�rciusig. Ennek ellen�re b�rmikor eleredhet az es�, �s el�fordulhat, hogy az es�s �vszakban hamar tov�bbvonulnak a felh�k. A legide�lisabb id�szak az utaz�sra m�jus �s augusztus k�z�tt van, amikor az id� egy picivel h�v�sebb az �tlagn�l, �s nincsenek er�s es�z�sek.
A h�m�rs�kletet er�sen befoly�solja a tengerszint feletti magass�g is, ez�rt el�fordulhat, hogy a tengerparton tikkaszt� a h�s�g, �s a hegyek fel� haladva a h�m�rs�klet folyamatosan cs�kken.

Bali �llamform�ja
Bali �llamform�ja k�zt�rsas�g, az Indon�z K�zt�rsas�g r�sze.

Bali korm�nyz�ja
Bali korm�nyz�ja 2008 �ta I Made Mangku Pastika.

Bali c�mere
Bali c�mere a sziget �si kult�r�j�n alapszik. A c�mer k�zponti r�sz�n l�that� egy barong, ami egy tradicion�lis maszk a szigeten, ez�rt a nyaral�s alatt szinte mindenhol �szrevehet�nk ilyen barongokat. A k�zponti mot�vumot egy balin�z templom veszi k�r�l, a c�mer alj�n pedig egy l�tuszvir�g l�that� k�t lev�llel, amit k�t legyez� fog k�zre.

Bali z�szlaja
Annak ellen�re, hogy Bali z�szlaja nem teljesen hivatalos, a legt�bb k�zint�zm�nyben �s a korm�nyz� irod�j�ban is az �l�nk narancss�rga alapsz�n� z�szl� l�that�, aminek k�zep�n egy �tsz�gben megjelenik Bali c�mere.

Bali f�v�rosa
Bali f�v�rosa Denpasar, egyben a sziget gazdas�gi �s kultur�lis k�zpontja. Denpasar Bali d�li r�sz�n tal�lhat� a hegyekt�l t�volabb es� s�k vid�ken. A f�v�ros a sziget legfontosabb kapuja, hiszen itt tal�lhat� Bali legforgalmasabb l�gikik�t�je, a Bali Ngurah Rai Nemzetk�zi Rep�l�t�r.

Bali jelent�sebb v�rosai
Bali jelent�sebb v�rosai: Denpasar, Kuta �s Legian, Nusa Dua, Kintamani, Karangasem, Sanur, Ubud.

Bali n�pess�ge, lakoss�ga
Bali n�pess�ge ter�let�hez k�pest nagyon magas, hiszen t�bb mint 3,5 milli�an �lnek a szigeten. A jelens�g annak k�sz�nhet�, hogy k�t-h�rom gener�ci�val kor�bban a csal�dok gyakran 6-9 gyereket v�llaltak. A korm�ny t�ln�pesed�st megel�z� kamp�ny�nak k�sz�nhet�en napjainkra ez a sz�m 2-3-ra cs�kkent. A lakoss�g f�leg indon�z sz�rmaz�s�, azon bel�l balin�z, de sok a szomsz�dos szigetekr�l betelep�lt lak� is. A nagyobb v�rosokban k�nai k�z�ss�gek alakultak ki, �s elsz�rtan indi�n �zletemberekkel is tal�lkozhatunk. Balin a lakoss�g k�r�ben legelterjedtebb vall�s a hinduizmus, de egyre nagyobb sz�mban k�pviseltetik magukat a muszlinvall�s k�vet�i.

Bali hivatalos nyelve
Bali hivatalos nyelve az indon�z, de a szinte mindenki besz�li a balin�z nyelvet is.

Bali p�nzneme
Bali p�nzneme az indon�z r�pia (IDR). 50 r�pi�val �rmek�nt, 100, 500 �s 1000 r�pi�val �rmek�nt �s pap�rp�nzk�nt is, 5000, 10000, 20000, 50000 �s 100000 r�pi�s c�mletekkel pedig csak bankjegyk�nt tal�lkozhatunk v�s�rl�s k�zben. Az �rak �ltal�ban a k�vetkez�k�nt vannak felt�ntetve: Rp.500 p�ld�ul egy 500 r�pia �rt�k� cikk eset�n.