Bali lakói kedvelik a zenét, a költészetet, a táncot és a különböző népünnepélyeket. Különleges tehetséget mutatnak a művészet és a kézművesség iránt; szenvedélyesen rajonganak a fogadással párosuló játékokért, különösen a kakasviadalokért lelkesednek. A jellegzetes bali zenekar, a gamelán különböző ütőhangszerekből, kéthúros hegedűből és fuvolából áll. Minden faluban működik gamelán-klub. A sziget életének szerves része a színpadi játék, különösen a táncjáték, amely vallási célokat, varázslást szolgál, vagy pantomimszerűen egy történetet adnak elő. A bali kézművesek nagy művészi gonddal formálják meg szobraikat, ezüsttárgyaikat, fa- és csontfaragványaikat, akárcsak azokat az állat formájú fakoporsókat is, amelyekben a halottakat az elhamvasztás színhelyére szállítják.

Itt meg egy interjú Mr. Pastikával:

1. Mr. Pastika, milyen stílust képvisel az Ön mesterközössége?
- A hagyományostól, az ősirányzaton át a vallási stílusig minden témából szívesen merítenek a mesterfaragóink. A kiállítótermünkben Síva istenségtől – ez egyike a legkedveltebbeknek – a Rizsistenségen keresztül minden mű megtalálható.

2. Melyik a legkorábbi időszak, amikortól Bali fafaragó művészetéhez kapcsolódó szobrokat, reliefeket találhatunk?
- A korai időszak pontos években meghatározhatatlan. A stílus sejteti, hogy az animizmushoz kötődő – a Nap és a Hold – nemzetség utódai már készítettek fából, majd kőből kultikus szobrokat. A legkorábbi alkotások a hindu hatás megjelenésekor keletkeztek a 8-ik és a 9-ik századtól. De ma már csak elvétve találunk ilyen relikviákat Indonéziában.

3. Miért, mi történt velük?
- Sajnos a gyarmatosítók és a hittérítők – legyenek azok keresztények, vagy régi muzulmánok – számos pótolhatatlan szobrot vittek el magukkal, vagy semmisítettek meg az elmúlt évszázadokban. De mindezen erőszakos fellépések ellenére imádatuk mind a mai napig fennmaradt, ha nem is tisztán az ősi hit tükrében. Jóllehet nem tekinthetek rossz szemmel a múlt ezen időszakára, mert meg kell értenünk, hogy a mai kor emberei közül sem mindenki értékeli a hagyományőrző népek kultúráját. Így a gyarmatosításban is voltak ellenséges fellépések az indonéz és ezen belül a balinéz kultúrával szemben. Amiket a „jó érzésű” magángyűjtők elvittek, vagy megvettek, azokat a fafaragásokat lehet ma megtekinteni – részben – Anglia vagy Hollandia gyűjteményeiben.

4. A mindennapi élet ábrázolása is megtalálható és meghatározó a szobrokban. Mikortól számítható ennek a stílusirányzatnak a kibontakozása?
- A mindennapi élet stílusának a megörökítése 1930-tól számítható. Ekkor jött létre az un. második balinéz fafaragó irányzat. Ilyenek a halászatot, a rizstermesztést, a földművelést és pl. a ruhát mosó, vagy vizet vivő női alak élethű ábrázolása.